Tegnap egy sikertelen találkozó után nagyon elkenődött a kedvem..persze ezt is rá lehet fogni az időre.Miután a kedves internet szolgáltató megint elfelejtett internetet varázsolni felénk úgy döntöttem excel-ezek egy kicsit.Kiderült hogy egy 97'es évjáratú könyvet vettem ki ami igen csak lejárt a mostan 2007-es excelhez képest.Jó hamar elmentem aludni.. mit sem gondolván milyen ökörségeket fogok álmodni.. azt hiszem nem fogok vissza térni a tv nézésre...
..Miután majdnem munkára fogtak egy olyan helyen ahol én nem is dolgozó voltam hanem látogató , egy kupleráj ajtójában találtam magam.Egy kedves hölgy, szólt hozzám vigyorogva "De jó hogy újra látom", nagyon ismerős volt számomra ezért beszélgetésbe elegyedtem vele.Beszélgetésünk alatt elsuhant mellettünk egy busz,ami tele volt meztelen,kéjelgő férfiakkal és pár hőlggyel."Az meg mi?" kérdeztem elcsodálkozva mert még életemben nem láttam ilyet."Tudtam hogy magának tetszeni fog az ilyes fajta mulattság.Jöjjön velem bemutatom valakinek". A hölgy elvitt egy nagy kapu alá ahol egy retentően helyes fiú várt.Megfogta a kezem és felkísért egy szobába,amíg az ajtóhoz nem értünk mélyen a szemembe nézett én pedig le sem tudtam róla venni a szemem.A nagy barna szemeivel úgy tudott nézni hogy még én magam aki elég erős alkat vagyok is kis védendő nyuszinak éreztem magam.Csak arra vártam hogy meséljen magáról és hogy megtudhassam milyen ő a vázon belül."Helyes lány vagy te "mondta némi akcentussal és egy tipikus rossz fiús vigyorral.Dörömbölést hallottunk az ajtón,az apja volt.Remegve mondta "El kell menned én csodám",ebben a percben belépett az apja a kapun."De miért.Félsz?" kérdeztem.Szinte lökött le a lépcsőn de olyan fájdalmas arcot vágva mintha éppen a szívét tépték volna ki helyéről."Menj mert nem tudhatja apám, te itt voltál ráadásul lány!"."Ráadásul lány?Mi baj azzal hisz te férfi vagy?!kérdeztem érhetetlen fejjel."Menj még találkozunk!"majd megcsókolt.Mi közben bukdácsoltam le a lépcsőn hallottam a szavait "Rohadt élet,apám meg tudja hogy nem férfi kuncsaftom volt..". Itt döbbentem rá hogy mi a dolgok állása.Biztosan egy férfiak számára fenn tartott prostituált. Leértem a lépcsőn pont az apja szeme elé kerültem,A nagy sötétségben nem láttam semmit.Az apja felpofozott és hihetetlen mérges hangon görögül kiabált velem.Erre a lépcsőn megjelent a fiú majd elordította magát.Én felfutottam hozzá,ő a karjaiba zárt engem."Ki vagy te?"kérdeztem szédülten a pofonoktól."Egy srác kinek nem dolga a szerelem,utálom életem mert nem lehetek avval kit szivemből szerethetnék" mondta szívfacsaróan."Miért nem állsz szemben apáddal és mondod el neki hogy ez az élet fájdalmas neked?" kérdeztem,félve a választól."Nem tehetem, ha én nem áldozom fel magamat az apám nem tudja kifizetni az eltartásunkat és a sok adóságot"...
és itt volt a vége..
Miután felkeltem össze dobtam az ebédet és most itt prüntyögök a gép előtt.Még mindig a hatása alatt vagyok az álmomnak .. nem hagy nyugodni az a két szem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése